aszerk küldte be 2018. 01. 21., v - 16:52 időpontban

MEGHÍVÓ A BUDAI KITÖRÉS EMLÉKTÚRÁRA

A mai súlyosan beteg társadalmunk még az emlékezéseket sem úgy csinálja, ahogy kellene.

BETEG TÁRSADALMUNK TÜNETEI

Az elmúlt harminc évben rá kellett jönnünk, hogy már ünnepelni sem tudunk. A nemzeti ünnepek megrendezésének is mély hagyományai vannak, de az utóbbi évtizedekben ezeket elfeledték teljesen, mind az állami rendezvényeknél, mind a helyi közösségi rendezvényeknél. Most már ott tartunk, hogy március 15-ét a legtöbb helyen, iskolákban, városi rendezvényeken és másutt, már nem az adott napon, hanem előtte való napok valamelyikén rendezik meg, s erre mindig találnak valami „korszerű” magyarázatot. A történelmi megemlékezéseknél is súlyos bajok vannak. Itt sem az adott helyszínen emlékeznek, ahol illő és kötelező lenne, hanem más, távolabbi helyszíneken. Az 1945-ös budai kitörés teljesen a feledés homályába merült több mint négy évtizedig, mígnem az MNA egykori vezetője, Györkös István nemzeti hagyományőrzés okán feltámasztotta ezt a hősi napot, s 1997. február 11-én, méghozzá a Várban lévő Kapisztrán téren volt az első megemlékezés, a Becsület Napja néven. Utána még ugyanezen a helyen, 1998-ban és 1999-ben is volt emlékezés. Mindig nagyobb és nagyobb létszámmal sikerült ezt az évfordulót megtartani, mígnem a cionista irányítás alatt lévő rendőrség beavatkozott és durva erőszakot alkalmaztak a magyar fiatalok ellen. Ennek az lett az eredménye, hogy az emlékezőket – szó szerint – kitiltották a Várból és kénytelenek voltak külső kerületekben emlékezni. Az utóbbi években már hagyománnyá vált, hogy az emlékezők -ilyen keserű előzmények után - kimennek a budai hegyekbe és onnan indulnak menetben egészen addig, ameddig a hajdani hősök is eljutottak.

VISSZA KELL TÉRNI A MAGYAR KIRÁLYI VÁRBA

Társadalmi-történelmi rendezvényt csak be kell jelenteni, még engedély sem kell. Persze a cionista vezetésű rendőrség, ha be akar tiltani ilyen eseményeket, akkor hazudoznak „közlekedési” és egyéb kitalált okokat a tiltásra. Kivéve, ha a kommunisták vagy zsidók akarnak valahol ordibálni és hőzöngeni, azt bármikor megengedik. Egy szó mint száz, a Várból indultak a hajdani hősök és ott is kell megtartani a fő emlékezést. Hogy aztán utána a történelmi útvonalon még tovább is haladnak, az más kérdés, de a Vár helyszínét nem szabad föladni. Arra senki se számítson, hogy a Magyar Honvédség majd tart hivatalos emlékezést, mert nekik a nemzeti szellem még mindig tiltva van. Miért fél a mindenkori hatalom az ilyen háborús témába tartozó emlékezésektől? Elsősorban amiatt, hogy az emlékezők kimondják az igazságot, a megtörtént eseményeket. Ettől retteg még mindig a cionista-kommunista hatalom. Ne adjuk meg nekik azt az örömöt, hogy ők mondják meg nekünk, hogy mi mire és kikre emlékezhetünk. Kép:korábbi emlékezések a Várban és a Hősök terén

Tags

EMLÉKEZNÜNK KÖTELESSÉG